Croquis autour du monde

Az átlagosan 9-11 éves korú gyerekek a fenntartható fejlődés témájában végeznek kutatómunkát, majd saját tapasztalataik alapján egy rajzot készítenek.

Kevés fővárosi iskola mondhatja el, hogy a közelében egy 40 hektáros természetvédelmi terület van, amelyet tanulói bármikor meglátogathatnak . A Mi iskolánk, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium ilyen. Néhány buszmegállónyira tőlünk húzódik meg a Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület. Íme a történetünk...

Szüleink, nagyszüleink úgy nőttek fel, hogy számukra mindennapos kaland volt kimenni a Merzsére. Ezekben az időkben a mocsár területe sokkal nagyobb volt, több volt benne a víz és sokkal többféle állat-és növényfaj élt itt még néhány évtizede is. A vízhiány, az aszályos évek és az emberek átgondolatlan beavatkozása a természetbe (le akarták csapolni a mocsarat, a repülőtéri építkezések errefelé terjeszkedtek, a csatornázások elvonták a vizet a területről, stb.) majdnem teljesen tönkretette ezt a csodálatos vízi élőhelyet.

Az 1990-es években a Fővárosi Önkormányzat megállította a pusztulást: kutakat fúrtak a vízpótlás megoldására, amelyekkel folyamatosan feltöltik a tavat vízzel, kiterjesztették a természetvédelmi terület határai a további építkezések és a mocsár vizének öntözésre való használatának megakadályozása érdekében, madárvártát létesítettek, stb.

Tudjuk, hogy még évekbe telhet, amíg az eredeti állapotot visszaállítják, de a tavaszi hónapoktól kezdve már újra látni különböző védett növényeket, például a Budai imolát, a Hússzínű ujjaskosbort és még sok más fajt is. A területen több pár Barna rétihéja költ rendszeresen. Sokféle nádi és vízimadár, különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős található meg itt. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár erdőben pedig megfigyelhetünk más madarakat, sőt emlősöket is, mint a róka, nyúl, őz, stb.

Szerintünk ez egy jó példa a fenntartható fejlődésre, mert hozzájárul a fajok sokszínűségének megőrzéséhez, a lakóhelyünk környezetét kellemesebbé és egészségesebbé teszi.

A Rákos-patak keresztülfolyik Budapest számos kerületén. A legenda szerint a patakot az akkor még kristálytiszta vizében élő rákról nevezték el. 

Ma már azonban nehéz elhinni, hogy ebben a betonmederben folydogáló, szennyezett vízben egykor halak lubickoltak és a partján óriási fák adtak árnyékot az arra járóknak. Most illegális szemétdombok között lehet lejutni a patakpartra. A növényzet jelentős része kipusztult vagy kiírtották, a mederbe több helyen is szennyvizet eresztenek be az ipari telepekről. A patak mellett élőknek azonban szükségük volna zöldövezetre, pihenőhelyre.

Ennek megoldására a következő lépéseket ajánljuk: a szemét eltakarítása, a szemétlerakás és a szennyvíz-bevezetés megakadályozása, a betonmeder megszüntetése, a további beépítések megtiltása, a patak és környezetének helyreállítása vízinövények beültetésével és halak, vízi élőlények betelepítésével, a parton pedig fák, bokrok ültetésével, parkosítással, pihenőhelyek kialakításával (játszóterek, padok, stb.)

Az így helyreállított patak és a környezete nemcsak pihenőhelyül szolgálna, hanem a szennyezett levegőt is tisztítaná, és egészségesebb környezetet teremtene az itt élők számára. Talán egyszer még rákot is találnánk a Rákos-patakban!

7 budapesti iskolából 500 tanuló vesz részt a 2006.

A benevezett osztályok rajzai segítségével megtudhatjuk, hogy mi a magyar gyerekek kívánsága bolygónk fejlődésével kapcsolatban.

2006. április 14-én dönti el a zsüri, hogy melyik az a rajz, amely Magyarországot képviseli azon a nemzetközi kiállításon, amely 2006 júniustól körbejárja a világot.

A győztes magyar osztályból 2 tanuló és egy kísérőtanár vesz részt a győztes gyerekek nemzetközi találkozóján, amelyre az UNESCO székházában kerül sor Párizsban, 2006 június első hetében.

• Eva Kelemen
  kelemen.eva@veoliawater.hu
• Karolyne Kiraly
  kmarika@onyxmagyarorszag.hu
• Judith Schaub
  schaub.judit@prometheus.hu
• Gyorgyi Nagy
  gyorgyi.nagy@hu.connex.se